Egy tuti nap

Vasárnap  reggel van, az ágyamból írkálok, nem mellesleg iszonyat izomlázam van deréktól lefele a tegnapi hatalmas túrától. Egy helyi csoporttársunk vitt el minket túrázni a cél egy hatalmas, mázsás kövekből épült kapu volt egy hegy tetején, a semmi közepén. Az odavazető kocsiút is iszonyat keskeny volt, hosszan kanyargott agy patak mellett, már az is lélegzet elállító volt. Aztán leparkoltunk a semmi közepén, onnan gyalogoltunk. Először egy kiépített úton haladtunk olyan jó egy, másfél órát felfele, aztán rátértünk a mezőre. Itt aztán semmiféle út, még gyalogösvény sem volt. Itt követtünk el egy nagy hibát, nem vártuk meg a többieket. Összesen 10-en voltunk, lányokkal, a terep meg nem volt könnyű és egy kereszteződésnél mentünk rá a mezőre, amiről utólag kiderült, az utolsó két ember elhibázott...
Mi a csoport első fele meg erőltetett ütemben mentünk a cél fele, mert féltünk, hogy visszafele ránksötétedik. A mező szerencsére meg volt fagyva, így nem lettünk nagyon vizesek, meg menni is könnyebb volt a befagyott vízmosásokon. A táj egészen elképesztően végtelen, nyers volt, a levegő tiszta, szerencsénkre még a nap is sütött. Irigylem azokat az embereket, akiknek ilyen vidéken farmjuk van. Csodálatos lehet (Ajánlom James Heriott könyveit!), én is el tudnám képzelni az életem ilyen helyen...
Elérkeztünk ahhoz a ponthoz, ahol egy rövidebb úton vissza lehetett menni, pont a cél (a nagy kőkapu) alatt, szal már csak egy dombot kellett megmászni hozzá. A vezetőnk azt mondta, hogy már nincs nagyon időnk, bevárjuk a többieket, és induljunk le. Mi a Philippel viszont nem tudtuk megállni, hogy ha már addig elmentünk, ne tegyük meg az utolsó lépéseket, úgyhogy rohamtempóban felmásztunk a hegyre. Nem mondom, majdnem meghaltam a végére, de megérte. Gyönyörű kilátás volt onnan fentről.
Mikor visszamentünk, két társunk még mindig nem érkezett meg. Kupaktanácsban elhatároztuk, hogy a Philippel ketten visszamegyünk azon az úton, ahol jöttünk, megkeresni az elveszetteket a többek meg rövidítenek lefele. Kemény túra következett visszafele, közben szólongattuk őket, hátha eltévedtek valahol a dombok között... Visszaértünk az útra, sehol nem voltak, így elindultunk lefele. Már majdnek a kocsiknál voltunk, amikor megláttuk őket poroszkálva az úton, nem mondom, megkönnyebbültünk.
LEfele már rendesen tiltakozott a térdem, combom, gondolom azt böjtölöm ma. Összességében főleg mi ketten a Philippel hatalmasat túráztunk, szerintem még ennyi idő alatt soha  nem mentem ennyit, főleg ilyen terepen. Viszont ez volt eddigi Dumfries-i napjaim közül talán a legjobb...
Hazafele bementünk a David házába, sütött nekünk palacsintát, meg teáztunk. Nagyon kedves, 85 éves anyukájával él, akivel úgy lehetett beszélgentni, mint akárki mással. Kiderült, h a Davidnak Gambiai volt a felesége, ott van egy kis Hotele is, házzal, mindennel. Gyerekei meg itt járnak ugyanarra az egyetemre, ahova az apjuk :)
Szal csodálatos nap volt, most jöjjenek a képek.

Csipet csapat

Windfarm

 

A cél

Davidnél

Futásss

Egyik itteni sráctól hallottam, milyen sportot űz a szomszédja, nevezetesen hegyfutást. Gondolom ez a mi tájfutásunknak egy itteni változata lehet. Gondoltam is egyből, ki kéne próbálni. Rávettem a Yatrikot, így ma reggel elkocsikáztunk New Abbeyba, ahol múltkor is kirándultunk és elkezdtünk futni. Én nem vagyok egy futó alkat, ezt mindenki tudja, de Yatrik még nálam is hamarabb kidőlt, kb 6-8 perc múlva elkezdett haldokolni - mondjuk nekem sem kellett volna sok... Szüneteltünk egy 5 percet, majd csak 'gyors gyalogló' tempóban felértünk körülbelül 15 perc alatt a tetőre. A lefele menet már jobb volt, azt tényleg kocogva tettük meg, igazából marha jó ezen a nyers skót tájon a szabad levegőn bármit is csinálni. Holnap folyt köv, megyünk kirándulni az egyik csoporttársam házához.

Este megnéztem egy filmet, nemsokára elérhető lesz a Youtubon, ez egy olyan video amit 2010.jul. 24-én, tehát a hugicám születésnapján: :) készítettek, random a világban. Ridley Scott-ék vágták meg, 4500 órából csináltak 1,5-t.  Bárki készíthetett és tölthetett fel videot, kb arról szól, hogyan éltek az emberek azon a napon,(akárhol is a világban) mit csináltak, stb stb...  Nagyon ajánlom! Link: YOUTUBE, LIFEINADAY

jégvilág

Huh.. Ma tettünk egy kis sétát a Nith folyó mellett, olyan volt, mintha egy kis jégvilágban lennénk. Hatalmas köd, vastag zúzmara mindenen, sehol senki... Igazából nagyon szép.. A folyó partján egyszer csak egy úszó valamire lettünk figyelmesek, ami aztán egy fejjel lefele, felfele a folyó partján mászó hal formájában öltött testet. Nem igazán tudtam mire vélni a dolgot, aztán rájöttem, több, mint valószínű, egy vidrát láttam hallal a szájában, csak a vidra a sötét háttérben lláthatatlanná vált, így csak a fehér színű amúgy méretes halat láttuk..

Ma Annával Macskafogó számokat küldtünk egymásnak Skypon, úgyhogy most egy kis esti mese következik alvás előtt... MEgpróbáltam az angol verzióját megszerezni, h megmutassam a többieknek, de min, 25 dollár lenne... vagy 7 VHS-en. Szal inkább tovább keresem...

Kirándulás

Mai nap egy szuper kis bicikli túrát terveztünk a többiekkel, van a közelben egy többféle nehézségű szakaszból álló kiépített pályarendszer. El is mentünk, de a szokásos skót időjárás közbeszólt.

Így csak ittunk egy csésze kávét, majd elmentünk kirándulni a közeli New Abbeybe. Felmásztunk egy hegy tetejére, ahol egy jó régi kőből épült Waterloo monument áll. Iszonyat szél kerekedett, a skót időjárás a megmutatta minden arcát :) Egy másik erdei úton másztunk le, ami egyszerűen csodálatos volt. Ez a nyers szépségű skót táj teljesen rabul ejtett. El is határoztuk, h ezentúl gyakrabban teszünk ilyen kirándulásokat... HAzafelel még megálltunk kajálni egy biciklikölcsönzőnél, ahol az eddigi talán  legjobb skót kajámat ettem, egy burgert :) Volt benne olvasztott kecskesajttól hagymán sonkán és persze marhahúspogácsán keresztül minden.
Holnap egy két szülinapot is ünneplünk egyszerre, szal most lefekszem, pihenek rá egyet :)

Suli

Eltelt az első hét a suliból, megvolt mind a 3 órám is hétfőtől szerdáig.
Első nap van egy environmental ethics & behavioural change, ami elég bla-bla nak hangzik, az ilyenekben sosem voltam a topon. Meglátjuk... Kedden van a főtárgyam, Carbon auditing and management. Ez érdekesnek hangzik, itt carbon footprintet kell számolni. 4 fős csoportokra bontottak minket, minden csop kapott egy általános iskolát, ahova majd ki kell menünk, fel kell mérjük az épület állagát, közüzemi számlák alapján plussz még személyes kutakodással carbon footprintet kell mérni, tanácsokat adni stb. Ebből a végére egy hosszú riportot kell összehozni és az utolsó órán előadni az önkormányzatnál az illetékeseknek... Kemény, de érdekes munkának tűnik. Voltak múltkor az órán a tanácstól néhányan, többek között arra hívták fel a figyelmünket, hogy ne fotozzuk a diákokat, csak a tanári mosdót használjuk, véletlenül se maradjunk egy az egyben egy diákkal stb... Szal ilyen nyugati marhaságokra... vicces.
Szerdán Sustainable tourismom van, ez kicsit nyugisabbnak tűnik mint a másik két tárgy, megyünk majd field tripre is, szal remélem ez érdekes lesz...
Ma, ha minden igaz elmegyünk egy bicycle parkba, ahol bérlünk mountain bike-t és bejárjuk a helyet, ha az időjárás és a körülmények is megengedik.

Új év, új elhatározás

Nem szoktam újévi fogadalmakat tenni, de most teszek egyet: folytatom RENDSZERESEN a blogot.
Még 24 órája sincs, hogy visszaérkeztem Skóthonba, de máris kezdek visszarázódni... Már megvolt az első vacsi az indiaiakkal, az első Environmental ethic and behavioural change óra, az első Morrisonsos vásárlás, ...
Szuper volt az otthon töltött idő, amiben nem kis szerepe volt először is a Kannácskámnak :) aki szuper kis otthonnal várt vissza, a családomnak, és természetesen a barátaimnak... Így visszaemlékezve azért sokat belesűrítettem ebbe a szűk 3 hétbe... Karácsony vagy 3 helyen, Wiizés a Dávidéknál, szülinap a Vaskapuban, fürdés a Szecskában és a Lukácsban, szuper vacsora apukáméknál (még a lencsét is megettem, és az a malacsült!!! ) gyúrás Gával, Rózsáéknál szilveszteri ón-öntés, szilveszter a Porki-Czinder párosnál, kirándulás a reptéren,  ésatöbbi ésatöbbi... Szal elég nehéz szívvel jöttem vissza, de remélem élvezni fogom ezt a félévet is, és mielőbb találkozhatom mindnyájatokkal... Vagy itt, vagy otthon...
Fontosabb célkitűzéseim a félévre: elvégezni a sulit! érdekes helyen szakmai gyakorlatot szerezni, fejleszteni a hunglish tudásomat, fogni egy szép csukát! ja, és persze írni a blogot...
Na viszlát mindenkinek!